Mi számít jó fizetésnek? (Kolumbia)

Tegyen fel két különböző kérdést egy fizetésről

A jó fizetés jelentheti a munka tisztességes díjazását vagy elég pénzt arra az életre, amelyet finanszíroznia kell. Az első kérdéshez összevethető munkakörök kereseti adataira van szükség, a másodikhoz a nettójára és egy háztartási költségvetésre. Egyetlen országos szám nem válaszol mindkettőre.

Az első kérdéshez határozza meg a munkakört, a tapasztalatot, az órákat és a helyet. A másodikhoz írja fel a lakhatást, az eltartottakat, az adósságokat és a megtakarítást. Aki megoszt egy lakást, nagyobb mozgástérrel rendelkezhet, mint egy magasabb keresetű, aki családot tart el, és ez semmit sem mond arról, melyik munkáltató fizet méltányosabban.

Olvassa el a viszonyítási érték definícióját

A medián egy csoport középső értéke: a fele többet keres, a fele kevesebbet. Az átlag összeadja az összes bért, és elosztja a létszámmal, így néhány nagyon magas bér felfelé húzza. Ellenőrizze, melyik mutatót közli egy forrás, melyik évre vonatkozik, és a teljes munkaidős alkalmazottakat, az összes foglalkoztatottat vagy más csoportot számol-e.

Ezután hasonlítson össze összevethetőt: bruttót bruttóval, évest évessel és hasonló heti óraszámot. Mielőtt egy havi értéket tizenkettővel megszoroz, derítse ki, benne vannak-e a prémiumok. A példa csak akkor rajzolja meg az összehasonlító sávot, ha a viszonyítási érték már éves bruttó; egyébként viszonyítási pontként jeleníti meg.

Fordítsa le az ajánlatot elkölthető jövedelemre

Számolja ki a nettót a garantált éves bérből a saját országával, évével és személyes beállításaival. Tartsa a beállításokat azonosnak minden bérszinten, hogy egy eltérés csak a bérből adódjon. A havi összeg az éves nettó tizenkettővel elosztva.

A természetbeni juttatásokat és a munkáltatói járulékokat hagyja ki az elkölthető pénzből. Ha a modell egy költséget már levon a bérből, például egy egészségügyi járulékot, ne vegye fel újra a háztartási költségvetésbe, és egy kifizetett adójóváírást csak egyszer számoljon.

Készítsen a háztartásához illő költségvetést

Írja fel a ténylegesen fizetett lakhatási, rezsi-, élelmiszer-, közlekedési, egészségügyi, adósság- és gondozási kiadásokat. Adja hozzá a megtakarítást és egy havi összeget a rendszertelen számlákra. A számokat bankszámlakivonatokból, szerződésekből és árajánlatokból vegye; a példa kiadásai csupán szemléltető összegek.

A lakbér előtti összeg még nem szabad pénz. Vonja le a tényleges lakhatási költségét és mindazt, ami a mintaköltségvetésből hiányzik. Közös háztartásban írja fel, ki mit fizet, és egy ember fizetését a kiadásokból rá eső résszel vesse össze.

Hasonlítson össze helyeket azonos életszínvonalon

Egy másik városban magasabb fizetés járhat magasabb lakbérrel vagy hosszabb ingázással. Számoljon végig minden helyen egy reális lakást, az utazásait és a költségvetését ugyanazzal a megtakarítási céllal. Az egyszeri költözési költségeket tartsa külön a havi kiadásoktól.

Másik ország esetén az adómodellt, a pénznemet és a személyes beállításokat is módosítsa. Az árfolyam önmagában nem mutatja meg, mit lehet ott venni a pénzből. A lakhatást, az egészségbiztosítást és a szerződéses juttatásokat maga ellenőrizze; a kalkulátor nem árazza be őket.

Döntse el, fenntartható-e egy ajánlat

Próbálja ki a költségvetést önkéntes prémium nélkül és egy nagy kiadás növekedésével. Ha csak akkor jön ki, amikor a teljes jövedelmet elkölti, egyetlen meglepetés is hiányt okoz. A szükséges tartalék a kötelezettségeitől és a jövedelme stabilitásától függ.

Vegyen hozzá összevethető munka kereseti adatait, és külön értékelje a terhelést, az előrelépést és a munkahely biztonságát. Egy ajánlat fedezheti az igényeit anélkül, hogy átlag feletti lenne, vagy lehet versenyképes, mégsem illik a háztartásához. Írja fel, a két kérdés közül melyikre válaszol a következtetése.

Mielőtt eldönti, jó-e a fizetés

• A viszonyítási értéket csoport, év, órák és bruttó vagy nettó alap szerint egyeztetni.
• A garantált bért a saját országával és beállításaival kiszámolni.
• A mintaköltségvetést a valós lakhatási és háztartási kiadásokkal lecserélni.
• A megtakarítást, a rendszertelen számlákat és egy reális jövedelemcsökkenést kipróbálni.

Források és a modell hatóköre

Mire terjed ki a becslés?

A kalkulátor a támogatott országos szabályok és a megadott adatok alapján becsüli a munkaviszonyból származó jövedelmet. A modellben nem szereplő ellátások, kollektív szerződések és személyes körülmények kimaradnak. A tényleges kötelezettséget a hivatalos szabályok határozzák meg.

• Az alapérték a DANE átlagos munkajövedelmét, amely juttatásokat és prémiumokat is tartalmaz, szemléltető rendes munkabérként használja; a modell a törvényi juttatásokat külön hozzáadja. Adja meg 12 hónap rendes munkabérét. A modell hozzáadja a szolgálati jutalmat és a jogosultság szerinti közlekedési támogatást; a munkáltatói költség tartalmazza a felhalmozott végkielégítést és kamatait is. Csak adóügyi illetőséggel rendelkező, rendes bérű alkalmazottak; az integrált bér és az önfoglalkoztatás kizárt. A végkielégítés kamata a nettó jövedelem része; a tőke az alapban marad. Az adó a végleges éves elszámolást becsüli; a havi levonás eltérhet. A munkáltatói költségek olyan jogosult társaságot feltételeznek, amely tíz havi minimálbér alatt mentesül a munkáltatói egészségügyi, SENA- és ICBF-járulékok alól, I. osztályú foglalkozási kockázattal.
• Csak a törvényes eltartotti levonások feltételeinek megfelelő gyermekeket számolja. A jogosultságot feltételezzük; a gyermekenkénti további levonás legfeljebb négy gyermekre jár.

Hivatalos források

A számítás az ország modelljét és a megadott személyes beállításokat használja. A költségvetési összegek szemléltetők; a hivatalos források a szabályokat és a kereseti mutatók meghatározását ismertetik. Nem igazolják minden egyes példaszámítás helyességét.

• www.dane.gov.co
• DIAN — Estatuto Tributario
• Colpensiones — Ley 100 de 1993